Sok hasonló oktberi fiatalító és frissítő 3
napunkon. Dr Horner 32 pontos rák megelőző és gyógyító
programja a Karos Wellness Spa**** Hotelban. Mazdaznan mirígy
stimuláló, Aviva medence és gátizomerősítő gyakorlatok, Gyűrűsizom
technikák, és egy természetes body scrub készítése,
amit aztán a 3 napban szabadon használhatunk a szaunákban és
gőzben.3nap, két éjszaka büfés reggeli és vacsora, laksztályos
elhelyezés - az első 20 jelentkezőnek 34,900Ft.
info@nonoage.com vagy
+36 30 212 2100.
Egy gyógyszerpolitikai egyetemi kutató
riportját hallgattam ma. Nem tudtam, hogy ilyen szakirány is van az egyetemeken.
Az én időmben legalábbis még nem volt,
az biztos. Fejlődik a világ J. Alan
Cassels a bátor tudós neve, aki a British Columbia-i Victoria Egyetemen
dolgozik, és már több könyvet írt a
gyógyszeriparról. Legutóbbi műve a Seeking Sickness: Medical
Screening and the Misguided Hunt for Disease. (Betegségkeresés:
Orvosi Szűrővizsgálatok és a Félrevezető Betegségvadászat).
Megfigyelése, hogy a
szűrővizsgálatok több kárt okoznak, mint hasznot... Pontosítok, több kárt
okoznak a még nem beteg, vizsgált kliensnek, mint hasznot. Továbbá sok hasznot
hajtanak mindazoknak, akik a szűrővizsgálatok eredményeként foglalkoznak aztán az akkor már beteggé
kikáltott, kivizsgálások sora alá kerülő
egyénnel. „Orvosi kutatások szerint az általános szűrővizsgálatok nem
csökkentették sem a megbetegedési sem a halálozási arányt. Sem összességében,
sem pedig külön tekintve a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a rák
területét annak ellenére, hogy a friss diagnózisok száma emelkedett. Olyan fontos,
káros következményeket pedig, mint a szűrővizsgálatokat gyakran követő további
diagnosztikai vizsgálatok, vagy a rövid távú pszichés trauma, figyelmen kívül
hagy az orvosi irodalom. A kutatás nagy számú résztvevőjének körében, a halálozásokat is beleértve, a hosszas rákövető viszgálatok ellenére sem
csökkent a szív-és érrendszeri betegségekből vagy rákból adódó halálozási
arány, ezért kétséges, hogy az általános egészségügyi tesztek hasznosak
lennének.” (Idézet a Cochrane Library ezirányú kutatási összefoglalójából.)
Mivel én nem szoktam
szűrővizsgálatokra járni, fontos volt, hogy részletes magyarázatot kapjak,
pontosan miről is van itt szó. Például vagyük a mellrákszűrést. Mint Cassels
mondja „Ez egy hatalmas ipar. Joggal tesszük fel a kérdést, hogy miért baj az,
hogy ez egy nagy iparág, ha életeket ment? Rendben. Üljünk le, és nézzük meg
hány nőt kell megszűrni, hogy egy betegre találjunk, és akkor megdöbbenünk. A
legmegbízhatóbb kutatások szerint (10 éven át az U.S.A-ban, Kanadában és
Európában gyűjtött adatokról van szó) 2100 nőnek kell 11 éven át mammográfiára
járnia ahhoz, hogy 1 halálozást elkerülhessünk.
Tehát a fenti kérdésre válaszolva miszerint Életmentő-e a mammográfia?
Azt válaszolhatjuk, hogy igen, 1 nőnek az életét menti meg, ha 2100 nő 11 éven
át évente szűri magát.
Csakhogy ezzel
egyidejűleg a 2100 nőből olyan 6-700
téves pozitív diagnózist kap. Valami furcsát, szokatlant találnak rajtuk, ami
biopszist igényel, nyílt műtétet, melleltávolítást, stb. Nem is beszélve a rák
lehetőségének ijesztő pszichés hatásáról. A probléma tehát az, hogy a szűrés
legalább 6-700 nőnél nagy számú, felelsleges tevékenységet generál és csupán 1
életet ment meg 2100-ból.”
Dr Christine Horner,
aki eddigi életét a mellrák gyóygításának és megelőzésének szentelte, ennél érzékenyebben fogalmaz. Ő ugyanezt a ma
már széles körökben ismert statiszitkai eredményt úgy summázza, hogy az „anyagi és érzelmi ára
a mammográfia téves pozitív diagnózisainak felbecsülhetetlen”. Mikor a doktornő az American Cancer Society
szóvivője és mellrekonstrukciókat végző sebész orvos volt, azt tanulta, szabályosan
azt kellett mondania, hogy nem tudni, mi okozza a rákot. És az egyetlen,a mi
megelőzésként segíthet, az az évi mammogram, és a mell vizsgálatok... De „korai
stádiumban” elcsípzni a rákot nem igazán nevezhető megelőzésnek, igaz??? Bárki,
akit mellrákkal diagnosztizáltak, vagy akinek a közeli hozzátartozóját
diagnosztizálták evvel az ijesztő betegséggel tudja, hogy maga a diagnózis,
bármikor történjék is, hihetetlen trauma. Hiszen ki akar „gyógyulás gyanánt” kés
alá feküdni, égetve és mérgezve lenni??? És sajnos senki sem garantálja, hogy a
kezelések után tényleg eltűnik a rák.
Dr Christine Horner
édesanyja minden évben járt mammográfiára, és saját mellét is rendszeresen ellenpőrizte.
Mellrákját a nyugati orvoslás mércéje szerint korai stádiumban fedezték fel,
1cm-es átmérőjű volt csupán áttétel nélkül. Statisztikák szerint nem kellett
volna meghalnia. 5 évvel később mégis meghalt.
Ekkor Dr Horner el
kezdte kutatni, mi lehet a valódi rákmegelőzés. Ennek részeként kitanulta
az Ayurvedikus orvoslást, és orvosi kutatások százait gyűjtötte össze arra
vonatkozólag, milyen szinte fillérekért beszerezhető alapanyagok, életvitelbeli
és táplálkozási praktikák hatnak sokszor sikeresebben, mint a kemoterápia
gyógyszerei. Ezek közül a leghatásosabb, az isteni kurkuma, amiről már kétszer írtam itt korábban, és még adós vagyok a harmadik résszel.
A doktornő egyik
tanácsa a rákszűrést illetően, hogy mammográfia helyett inkább termográfiát használjunk.
Ezutóbbi a mellrákot minden egyéb tesztnél korábban mutatja ki, mert hőt
érzékel. Így már a rákos sejtek kiépüléséhez szükséges érhálózatot jelezni tudja, ami természetszerűleg melegebb a
környező szöveteknél. Megnyugatató, hogy a rákos sejtek kialakulásához vezető
első lépcső, az érhálózatuk kiépülése, sokszor
5-10 évvel előzi meg magát a kóros sejtburjánzást.
Tehát termográfiával
5-10 évvel korábban lehet felismerni a problémát, amikor még van idő a folyamat természetes eszközökkel való visszafordítására.