Azt
tapasztaltam, hogy a legjobb gyógyítók, maguk is érintettek. Vagy mert saját
magukat is kezelik illetve kezelték abból a betegségből, amire
specializálódtak, vagy mert családtagjukat mentették meg. Dr Kolb, The Naked Truth
about Breast Implants (A Mellimplantátumok Meztelen Igazsága) szerzője, maga is mellimplantátum tulajdonos.
Nem csupán a klinikájának szekrényeiben, hanem..., igen, a mellében is. Klinikája Atlantában
pedig szinte az egyetlen, ahol holiszikus mellrekonstrukciókat illetve mellimplantátum eltávolításokat végeznek, elsősorban olyan nőkön, akik implantátumból
eredő komlikációkkal fodulnak hozzájuk.
Ma őt
hallgattam. Hát...eddig sem terveztem felfújatni a cicimet, de ezután biztosan nem fogom.
Nagyon tárgyilagosan ezeket mondja a doktornő:
Az
implantátumok sem tartanak örökké, sajnos szivárogni kezdenek általában 3 és 15
év időintervallumon belül. Hogy ez pontosan mikor következik be, attól függ,
hogy milyen dzsél van bennük és milyen a burkolat minősége. Illetve, hogy
milyen fizikai behatások érik az implantátumot.
Megsérühetl az implantátum burka mammográfia, autóbaleset
vagy masszázs közben.
Nagyon nehéz orvosi vizsgálatok során kimutatni, hogy a
szilikon szivárog. Nincs olyan RMI vagy egyéb teszt, amivel meggyúzúdhetünk róla,
ezért minden 8-10 évente cseréltetni kell minden implantátumot.
Szilikon implantátum esetén a sérülést követő pár napra a
nő megbetegszik a szilikonban található 30 féle méregtől. Ezek idegmérgek egyrészt,
másrészt rákkeltő anyagok, karcinogének. Mellkasi fájdalom, láz, szédülés, hányinger
szokott ilyenkor jelentkezni, sokszor hirtelen neurológiai problémák lépnek fel,
akár járásra képtelen lesz a nő, és tolószékbe kerül. Dr Kolbhoz sokan jönnek téves
Szklerózis Multiplex vagy lupusz diagnózissal.
A sérült implantátum szakszerű eltávolítása után 2 napra ezek a betegek mind felállnak a tolószékből.
A szivárgó szilikon implantátum által okozott betegségek például
az autoimmunbetegség, bármilyen immunrendszerrel kapcsolatos betegség, fibromialgia,
penész, gombás és bakteriális fertőzések. Végül, mikor a szilikonburok
megreped, a szilikon a nyirokrendszerbe
kerülve gyorsan terjedő nyirokrákot fejleszthet ki. Ha a sérült implantátum nem
kerül ilyenkor szakszerű
eltávolításra, Dr Kolb tapasztalata szerint a betegek hirtelen halnak
bele a nyirokrákba. Ezt úgy lehet elkerülni,
hogy ha a hónaalj alatti nyirokmirigyek megduzzadnak, és nyomásra érzékenyek
lesznek, azonnal implantátum eltávolítására felkészült sebész segítségét kell kérni.
A Salin implantátumok 1992-ben terjedtek el, mikor kiderült,
hogy a szilikon implantátumok veszélyesek.
Ezek között van „textured”, azaz a durva felüéletű, és van sima felületű
változat. A durva felületű változatnak az apró darabjai leszakadozhatnak
idővel, és a testbe kerülve betegségeket fejleszthetnek ki. Az implantátum
előnyei tehát nem érik meg a vele járó kockázatokat. A sima felületű Salin implantátum
jelenleg a legbölcsebb választás, bár ez is könnyen szivárogni kezdhet. A Salin
implantátumok sós vizet tartalmaznak, tehát szivárgás vagy teljes szakadás
esetén a 30 féle méreg helyett, ami a szilikon implantátumból hatolhat a
testbe, csupán sós víz árad a szervezetbe. A teljes szakadást a kliens könnyebben
észreveszi, siet és kicserélteti. A szivárgást azonban csak a hatására jelentkező
tünetek nyomán lehet észrevenni. Salin implantátumok szivárgására penész-, gomba-
és baktériumkultúrák képződnek az implantátum körül és azon belül. A hatásukra
jelentkező egészségügyi panaszok, például égő mellkasi érzés, csak antibiotikumra reaglának, ám az
antibiotikum elhagyásával a panszok rögtön visszatérnek, hiszen egy fertőzött idegen
test van a szervezetben, ami a körül a szövetek szintén fertőzőttek.
Sok orvos szerint csak akkor kell gyanakodni mellimplantátum
szivárgásából eredő gyulladásra, ha pirosodás, duzzadás, emelkedett
fehérvérsejtszint és láz jelentkezik. Sajnos nem ennyire egyszerű a helyzet.
Dr Kolb legtöbb kliensénél pajzsmirigy
alulműködés, tehát hajhullás, megmagyarázhatatlan hízás, száraz bőr és
székrekedés a következmény. Sőt, nem diabetikusak, mégis sokat isznak, és
állandóan pisilnek, mert ADH (anti-diuretic hormon) hiány lép fel a mérgezés következtében,
miután a hipotalamusz működése zavart szenved. Az ADH segít a víz megkötésében.
És láz illetve fehérvérsejtszint
emelkedés sem mindig tapasztalható, amikor az immunrendszer is károsodik, tehát
a szervezet nem tud normálisan reagálni a fertőzésekre. Ez mind a kémiai mérgek, és a
biotoxinok, azaz a fertőzött területek mikororganizmusainak, a gombák és
vírusok melléktermékeinek hatása akár szilikonos, akár Salin alapú
mellimplantátum szivárgásáról van szó.
Ha a szivárgás veszélye fennáll, olyan sebészt kell
keresni, aki az egész sérült sebhelyet el tudja távolítani. Ha egy részét
otthagyja ugyanis, nemcsak szilikon maradhat általa a szervezetben, hanem
baktériumok, gombák és más ismeretlen elemek. Ezeket később rettentő nehéz
kezelni, kezelés nélkül pedig további egészségügyi problémákat okoznak. A doktornő tanácsa, hogy a beteg olan sebészt válasszon az eltávolításra, aki legalább 50 hasonló műtétet végzett már. Ezt előre meg kell kérdezni!
Másik dolog,
amire oda kell figyelni, mondja Dr Kolb, hogy sok sebész nem szívja le az
implantátum körüli nedvességet. Ennek hiányában aztán abban a nedvességben
gombák és baketériumok tenyésznek. Ennek következtében a kliens sokkal betegebb
lesz a műtétet követően, különösen, ha az orvosa csak antibiotikumot adott
neki, gombásodás ellni gyógyszert nem. Dr Kolb azt mondja a klienseinek az
ilyen műtétet követően, hogy ezentúl bármikor
antibiotikumot szednek, gombásodás elleni gyógyszert is szedniük kell. Fontos
továbbá olyan orvost találni, aki ért a méregtelenítéshez, hiszen az
implantátumból a szervezetbe került illetve annak hatására eltenyészett
mikroorganizmusokat és a mérgeket ki kell tudni üríteni a szervezetből.
Dr Kolb megjegyzi, hogy a mellrák következtében szükséges
mellplasztikák hasznosabbak, mint az esztétikai műtétek, mert a mellrák visszatérésének az esélyét
csökkentik.
Azoknak pedig, akik csak egy kosárral szeretnék a mellük
méretét növelni, érdemes kivárni a következő generációt. Most van elfogadás alatt az az eljárás, amikor a
kliens saját hájsejteit klónozzák, majd fecskendezik be a mellbe. Így aztán a nő
fogyással vagy hízással a mellméretén is változtatni tud.