Az ünnepek alatt felszedtem 1 kilót.
Tudom, hogy sokan többet is magukra ettek, az 1kg nem túl rossz, de a kedvenc
szoknyám kicsit szűk lett, tenni kell valamit.
Mivel ki nem állhatom a fogyókúrákat,
meg az előírt menüket mindenféle okoskodó megszorításokkal, úgy döntöttem, hogy
az angolból “időszakos böjtölés”-nek fordítható, mostanában felkapott
módszerhez folyamodok.
A lényege az, hogy a napi evés idejét
kisebb időintervallumba szorítjuk. És ezt én sokkal könnyebbnek találom, mint
hetente akár egy teljes böjt napot betartani.
A mögötte álló biokémiai ok-okozati
összefüggéseket Dr. Michael Mosley magyarázza
el a Wall Street Journal December 3-i számában. Röviden a következő: Legtöbb ember számára 8-12 órába telik, míg a
glycogen formában tárolt cukrot elégeti. Mikor a szervezet ezzel végzett,
hozzálát a zsírgetéshez. Ha viszont ráeszünk a vacsorára 12 órán belül, akkor a
szervezetet arra szoktatjuk, hogy cukorégetésből teremtsen energiát, és nem
tesszük számára lehetővé a zsír hasznosítását.
Tehát zsírt égethetünk természetes
emésztéssel, nem kell órákon át masírozni a fitness termek gépein, ha például
este 7-kor esszük a vacsoránkat, és a rákövetkező legközelebbi falat másnap
reggel 11 tájban csúszik le a torkunkon.
Akik próbálták az imseretségemben, irtó
szépre fogytak. Kifejezetten megfiatalodtak, kisimultak az arcvonásaik.
A fogyáson kívül Dr Mosley további
három nyomós érvet sorol fel, miért tanácsos szokásunkká tenni az időszakos
böjt-öt.
Először is az
inzulin érzékenységre rendkívül nagy hatása van. És ha a lakosság azon 85%-ához
tartozunk, aki inzulinrezisztens, nem is kíván az egész további magyarázatot. Igaz,
hogy a cukor az elsődleges energiaforrásunk, kultúránk szokásai szerint túl
sokat eszünk belőle. A legutóbbi orvosi kutatások sorban azt találják, hogy a
zsír és só fogyasztás helyett az inzulinrezisztencia a legtöbb krónikus betegés
alapvető forrása a szív- és érrendszeri megbetegedésektől egészen a rákig.
Fontos észben tartan azt is, hogy a rákos sejtek a zsírt nem képesek
hasznosítani szemben a cukorral!
A másik nagy előnye a böjtölésnek,
hogy az oxidációs károsodástól megóvja a sejtek fehérjéit, zsírjait és nuklein
savát, mely oxidációs folyamatok az öregedéssel és különböző megbetegedésekkel hozhatók összeföggésbe. Az oxidáció csökkentésével lassítunk az
öregedés folyamatán. Ez magyarázza tehát, hogy mikor egyik kollégám beiktatta
az időszakos böjtöt az életmódjába, pár hét után évekkel fiatalabbnak látszott!!!
A böjtölés harmadik előnye pedig,
hogy stress-rezisztenciánkat növeljük vele. Ez a böjtölésnek a sejteinkre és
génjeinkre tett hatásának, és ezen hatás által kiváltott reakciójának
köszönhető.
******
Mától tehát este 6-7 után nem eszek
semmit, holnaptól pedig csak 10-11-kor reggelizek.
1 kilónak egy hét alatt észrevétlenül
el kell tűnnie rólam, úgyhogy jövő héten beszámolok, milyen volt. Nameg, hogy hány évet fiatalodtam -:).